Éjszakai Bár - Mikor a vendéget lopják...

A beszerelés napján, amikor mindkét pultos lány túlesett már a betanulás 10-15 perces fáradalmain /melytől már előre is annyira tartottak, így megkönnyebbülve nem is nehéz/ és egy kis standolás után mikor végre egyből elkezdhettek élesben dolgozni a számítógéppel, lelkendeztek, hogy abban a félhomályban milyen jól néz ki a kék háttérben mutatkozó monitor, végre milyen szép számlákat vihetnek ki a vendégeknek, stb..

Majd pár nap múlva, egy látogatás alkalmával az egyik lány már elkezdett panaszkodni, hogy Ő már 6 éve dolgozik ezen a helyen, és higgyük el, hogy itt valami nem stimmel, mert Ő tudja, érzi, mennyi vendégnél mennyi pénz szokott megmaradni, és itt most valami nem jó. Persze mi rájöttünk hogy Ő mire gondol, de hát mi, mivel a főnökkel lennénk viszonyban, erről talán nem a pultossal kell beszélgetni.

Megint pár nappal később mikor bementünk, már ''állt a bál''. No nem az a lány, aki két nappal előtte panaszkodott, és nem is a váltótársa ''jött rá'' mi történt, hanem annak a barátja:

Ugye a régi rendszerben, egy esti műszak utáni standot követően hagyományos standfüzetbe számoltak: ''megnevezés'', ''nyitó'', ''vétel'', ''záró'', ''fogyás'' az kiszorozva az ''egységárral'', majd az egészet összesítve, na annyi pénznek kell lenni, az a főnöké, a többi ami marad az a jatt, és az ami szétosztható.

Mikor azonban jött a számítógép megfordult a logika. A gépbe be kell ütni melyik asztalra mit és mennyit, az abból kijövő szám, mit ''kellene'' a vendégnek fizetni, de a vendég a gép szerint csak akkor távozik, ha leütik az asztal mennyi, amit ''ténylegesen'' fizetett. A kettő közötti a jatt. Így mikor este a főnök bement levenni a pénzt, egy jelszó után ránézett a gépre, és ami kasszapénzt mutatott ott nem volt vita, annak meg kellett lenni. Mivel ugye a ''kellene'' és a ''tényleges'' különbségéből a gép tudta, hogy mennyi is a jatt, hát a főnök a levett egész pénzből pont annyit vissza is adott a pultos lányoknak jatt gyanánt.

Ha minden ''becsületesen'' működött volna, akkor ugye a két logika szerint ugyan oda, ugyan arra az eredményre kell jutni.

A gond - amire a pultos barátja rá is jött - hogy ezek a lányok sose adták ki pl, a 2 cl, vagy a 4 cl italt. Az, amit ők a vendégtől megspóroltak 0,5-1,5 (!) cl-eket, azok a régi logika szerint eladási áron (!) számítottak a jattjukba. Így, mondjuk egy olcsónak mondható 600 Ft / 4 cl-es italnál, ha csaltak, akkor cl-enként 150 Ft-al nőtt a jattjuk.

Mikor lestandoltak ki is jött, szinte minden italból pluszuk volt a pultban, csakhogy mivel vinni kellett a vendégeknek a számítógépes számlát - ahhoz pedig ugye be kell ütni a gépbe - nem tudták eladni.

A ''bál'' azért állt, mert a főnökkel amiatt vitatkoztak, hogy akkor most neki tessék az ''ital pluszt'' eladási áron felvásárolni tőlük. Mire a főnök:

- ''Elmentek a sunyiba! Meglopjátok a vendégeimet, és még fizessem is ki?!

Tanulság: Egy jól beállított és korrekten elszámoltatott üzletnél, azért tényleg át kell gondolni, ki, miből és mennyit keressen. De a lényeg:: Jó az, korrekt az, ha a vendég kevesebbet kap?


A panaszkodó

Barátom ismerőse, ki nem tudja mivel foglalkozunk így :

- A minap elmentem dolgozni, a XY pizzériába, motoros kifutónak. Az jó buli, összejátszol a szakáccsal és már meg is éri. Na de ott volt egy nyamvadt számítógép, és amikor felvette a pultos a rendelést, azt gépen adta le a pizzásnak, majd a végén a gépi papírral adta ki nekem a címet és a pizzát. Így nincs értelme ott dolgozni. Két nap elég is volt belőle... Még ha szakács bele is menne a buliba, na de annyi emberrel mind összejátszani?!
Az okos báty

Tőlünk viszonylag távolról jelentkezett egy üzlet tulajdonosa, hogy ő szeretné ezt a rendszert - amit mi készítünk - használni. A furcsa csak annyi volt benne, hogy mi mindig azzal kezdjük, hogy honnét, kitől hallott rólunk, mire Ő mindig kitérően válaszolt.

Majd fél évvel később, mikor ott jártunk, véletlenül találkoztunk a tulaj öccsével. Olyan ismerős, de honnét is?

A tulaj, azaz a ''báty'' mosolyogva jegyzi meg: ''Az öcsém volt az a pincér, akit tavaly elküldtek a XX sörözőből... Emlékeztek, miért is ? :-)


A brifkó-borítás

Nagy Steak House, vagy 6 felszolgáló 1 fizettető.

Tulaj érkezik este, rumli után egyből, és közli a fizettetővel, hogy no akkor üljön le egy asztalhoz, és számolja meg mennyi van nála.

A srác pár perc múlva közli a számot (amely csak zárójelben jelezve nem 1-2, hanem sok-sok százezer - 2 forintra végződve).

A tulaj ránéz - jelszó után - a gépre, majd bősz arccal elkezdi kiosztani a fizettetőt. - Mint kiderül, van vagy 180 Ft-os eltérése.

Mire mi, már majdnem mondani akarjuk a gyerek védelmében, hogy hát ez azért nem is olyan rossz... azt kell mindig nézni mekkora forgalomnál mekkora az eltérése. Mire a tulaj:

- Ha valaki nyúlja a kasszát az nem 10-50-200 Ft-onként lopkodja a pénzt, hanem egy nap egyszer max. kétszer elviszi a brifkót pl. megpisiltetni. Ezért jó ez a gép, mert ha valaki mindig pontosan dolgozik akkor mindig fillérre stimmelnie kell. Itt lopni csak úgy lehet, hogy kisebb ''ténylegesekkel'' üti le az asztalt, akkor amíg ki nem veszi, plusza van a kasszában. Mikor kiveszi, viszont pont annyit úgyse tud fillérre kivenni. De kivétel után pedig mínusza lesz a számítógéphez képest. Itt nálam csak a fillére stimmelés a megengedhető, hisz csak az, ami biztosítja, hogy nem tudott a pénzel játszani. Ráadásul, ha ezt most nem teszem szóvá, akkor több ezer Ft-os eltérésnél mi lesz?”

NO COMMENT.

Vissza a Címlapra - Következő Rész